A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
Blog Article
A haszid zsidó közösség Magyarországon
A 18. század közepén Kelet-Európában született meg a haszidizmus, a zsidóság egyik vallási és spirituális mozgalma. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, közismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításainak középpontjában az isteni jelenlét közvetlensége és az Isten iránti szeretet állt. A haszidizmus a 19. és 20. században Magyarországon is jelentős befolyással volt a zsidó közösségekre.
Magyarországon a haszidizmus terjedése főként Galícia felől indult el, ahol a mozgalom már korábban is erős jelenléttel bírt. A mai Északkelet-Magyarország és a mai Dél-Szlovákia területén jöttek létre az első haszid közösségek. Az itt élő jelentős zsidó közösségek nyitottan fogadták a haszid tanításokat.
A szatmári rebbe, Joel Teitelbaum, meghatározó szereplője volt a haszidizmus történetének Magyarországon. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében a szatmári közösség vezetője voltSzatmárnémeti, vagyis Satu Mare, a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok ma is jelentős szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.
Magyarországon a haszidizmus különböző áramlatai alakították a helyi zsidó közösségek vallási életét és szellemiségét. A magyarországi haszidizmus különböző irányzatai közé például a belzi, a munkácsi és a spinkai is beletartoztak. A haszidizmus különböző irányzatai, mint például a belzi, a munkácsi és a spinkai, sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek befolyásolták követőik vallási életét.
A haszid közösségekre Magyarországon a második világháború és a holokauszt tragikus következményekkel jártak. A koncentrációs táborokban a zsidó közösség jelentős része, így sok haszid is, életét vesztette. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan elköltöztek Magyarországról, és új életet kezdeményeztek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
A haszidizmus Magyarországon továbbra is létezett, még a holokauszt után is, noha jelentős mértékben csökkent. A holokausztot követően kisebb haszid közösségek alakultak újjá, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet revitalizálódásával ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten például ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek a haszid hagyományokat ápolják. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.
A magyarországi haszidizmus jelentős hatása továbbra is érezhető, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Az elmúlt évtizedekben a haszid közösségek létszáma csökkent, de a mozgalom még mindig kulcsszereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.
kosher Report this page